Tizenkét hónap, tizenkét nap, tizenkét óra - tizenkét látogató.
A bölcseket a csillaguk vezette.
Az emberi történelem hajtómotorjai megjelentek a színen.
Egy leendő pártus király, egy nabateus kereskedő herceg, egy perzsa
királyválasztó mágus ajándékkal hódolt és a népeik csillaga
felragyogott.
Ha igaz emberek vezetik őket, a népek jól járnak
a keresztúton.
Két évezred telt el, és ismét keresztúton állunk. Sztárjaink egymást
túlcsillogva ígérnek annál is többet, mint Vergilius a Negyedik
eklogában
remélt a maga idején. De az ígéretük csupán szép szó.
A többiek szavát nem hallani. Az új elgondolások túl
kényelmetlenek.
A jövőnk még a mi kezünkben van. Az én dolgom lenne mesét mondani a
nyugati civilizáció tagjainak. Az övék, hogy eldöntsék vajon
nyitottak-e új nézőpontokra.
Ha közéjük tartozik, és mer játszani, vágjunk bele!
...de mindeddig senki sem mert.
Kezdődjön
a játék!